Módszerek

A pszichológiai módszerek megválasztása során a fő szempont, hogy a klienst segítse a fejlődési folyamatban. Az általam használt pszichológiai módszerek tudományosan megalapozottak, hatékonyságuk bizonyított. A pszichológiai ülések előtt meghatározzuk a terápia célját, és megtervezzük a terápia menetét, hozzávetőlegesen a szükséges ülések számát. A módszer kiválasztása a hatékonyság mellett függ a kliens személyiségétől is. A pszichológiai konzultációnak van célja, de emellett további haszonnal is kecsegtet a kliens számára.
Egyfelől a terápia során megszerzett készségek az életében alkalmazhatóak, másfelől a terápiás célt elérve, többféle pozitív hatás tapasztalható (például szexuális probléma leküzdésével nem csak a szexuális élet pezsdül fel, de javul a párkapcsolattal való elégedettség mértéke, a kliens önbizalma, stb.).
Harmadrészt a terápia során jobban megismeri önmagát, önismeretre tesz szert, új megoldási mechanizmusoknak lesz tudatában.

Titoktartás

A titoktartás a pszichológus mindenkori kötelezettsége. A tudomásomra jutott információkat minden esetben titokban tartom, azokat harmadik személlyel semmilyen formában nem közlöm. Ez alatt értendő a tesztek eredménye, a tudomásomra hozott információk, személyazonosító információk, vizsgálati anyagok, vagy egyáltalán az üléseken történő részvétel ténye. A titoktartás törvényi előírás, valamint a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe is említi.

Személyközpontú terápia

Rogers elgondolása szerint a pszichés problémák hátterében a kliens önmagával kapcsolatos problémái állnak, nem képes önmagát reálisan látni. Ugyanakkor mindenkiben megtalálható a fejlődés, pszichés növekedés potenciális lehetősége. Ez abban áll, hogy a kliens a pszichológus segítségével fejleszti az önképét, elfogadja önmagát, belső harmóniára törekszik. A pszichológus empatikusan viselkedik, azaz igyekszik megismerni a kliense világát, feltétel nélkül elfogadja a kliensét és a gondolatait, kongruensen, azaz hitelesen, őszintén vesz részt a kapcsolatban.

“A személyközpontú terápia egy másik emberrel való, fokozatosan fejlődő együttlét, amely az egészség és a személy növekedését eredményezi… Ha a terapeuta vagy más segítő személy gondoskodást, mély, érzékeny, ítéletmentes megértést tapasztal és azt a másikkal közölni képes, a pozitív irányú változások nagy valószínűséggel megjelennek. Az egész terápiás folyamatban a viszony milyensége a döntő.” (Carl Rogers).

Kognitív viselkedésterápia

A megközelítés lényege, hogy a kliens szemléletmódja, hiedelmei alapvetően befolyásolják, hogy miként látja a világot, milyen érzelmi reakciókat mutat és miként viselkedik. Tehát a klienst nem elsődlegesen a világ dolgai zavarják, hanem ahogyan azokat látja. A különböző pszichés probléma hátterében az információfeldolgozás nehézsége áll: aki arra érzékeny a legkisebb visszautasítást is teljes kudarcként értelmez, vagy a hipochondriás személy a legkisebb tünetbe lát bele halálos kórt.

A kliens a pszichológussal közösen fedezik fel a hibás, torzított gondolkodási folyamatokat, amiket aztán közös munka során korrigálnak. A kognitív viselkedésterápia elsősorban a jelenre, az aktuális problémákra fókuszál. A gondolkodási torzítások helyrehozatala jelentősen csökkentik a pszichés problémákat.

Művészetterápia

A művészetterápia azon kliensek számára nyújt igazán nagy segítséget, akik szavakkal nehezen, vagy egyáltalán nem tudják elmondani a velük történteket. Előfordul, hogy a szavak kevésnek bizonyulnak a komplex érzések, érzelmek, gondolatok közléséhez. Ilyen esetben a művészetterápiás ülés igen hatékonynak, gyógyító erejűnek bizonyul.
A művészetterápiás kép létrehozásával a kliensek képesek feltárni a bennük lakozó, gomolygó világot, aktuális pszichés állapotukat. Az alkotás, a kép létrehozása önmagában is gyógyító hatású, de ezen felül további előnyökkel is kecsegtet: hidat képez a pszichológushoz, ezáltal pedig a problémamegértés, és feldolgozás irányába tesz nagy előrelépést. A folyamatosan készülő alkotásokon látható a változás, nyomon követhető a folyamat, ahogy a kliens és a pszichológus összjátékából kibontakozik a személyes átalakulás. Az elkészült alkotás bármikor elővehető, így nemcsak egy folyamatot tudunk szemlélni, amiből erő nyerhető a további változásokhoz, hanem további jelentésrétegek felismerése, integrálása is lehetségessé válik.

A művészetterápia célja, hogy a kliens elveszett lelki egyensúlyérzékét visszaszerezze, biztonságérzetre leljen. A művészetterápiás ülések a terápiás cél mellett fejlesztik a kreativitást, a kézügyességet, a jelen pillanat megélésének képességét.

Mindfulness

A mindfulness olyan különleges figyelmi állapotot jelent, melyben a kliens a jelenre fókuszál, tudatosan megéli érzékeléseit, érzéseit. A cél, hogy a kliens saját magával kapcsolatos tudatosságát növelje, képes legyen az események, gondolatok ítéletmentes szemlélésére. Az ülés során nem az a cél, hogy a negatív gondolatokat a kliens megváltoztassa, hanem, hogy képes legyen azokat kellő távolságból szemlélni, megtapasztalni azt, hogy gondolatai, akár pozitívak, akár negatívak, akár igazak vagy hamisak, nem azonosak egész személyével.

A mindfulness alapú ülés hatékony, ha elvárások helyett az elfogadás erősítése a kívánatos számunkra, így pozitív önkép, feszültségcsökkenés, a pillanat megélésének képessége, jobb közérzet alakul ki.

Relaxáció – imagináció

Relaxáció segíti a klienst a testi-lelki ellazulásban. A kliensek megtanulják tudatosítani testi megéléseiket, gondolataikat. Relaxációs gyakorlatokkal a stressz csökkenthető a kliens életében, segíti a pillanat megélését, szorongáscsökkentő hatású.

Az imagináció során a relaxáció ellazító-feszítő gyakorlatain túl, a kliens relaxált állapotban olyan képeket kap, melyeket elképzelve közelebb jut problémájának megoldásához.